Szentendre
Szentendre a Duna jobb partján, Budapesttől húsz kilométerre északra található, a Pilis és a Visegrádi-hegység nyúlványai között. A Duna és a Bükkös-patak közötti háromszög területén jött létre a település.12
- Megye
- Pest
- Járás
- Szentendrei járás
- Jogállás
- város
- Lakónépesség
- 28 483 fő
- Lakások száma
- 11 688
- Terület
- 43,8 km²
- Irányítószám
- 2000
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Szentendre története
Ulcisia Castra és a középkori Sanctus Andreas
A Duna mentén a 2–5. században Ulcisia Castra nevű római tábor állt, 1000 katona állomáshelyeként. Az 5. század elején a hunok, majd a longobárdok foglalták el a vidéket. Szentendrét 1146-ban Sanctus Andreas néven említik, ugyanebben az évben itt készítette végrendeletét Fulco. A 13. században a település főesperesi székhely volt. 1318-ban Károly király más birtokokat adott a veszprémi egyháznak, és cserébe átvette tőle a szentendrei birtokot. A plébánia az 1332-es pápai tizedjegyzékben már szerepel. A 15. század első felében macedo-bolgárok és dalmátok telepedtek le itt.12
A török kor és a szerb betelepülők
Szentendre 1541 után török kézre került, és majdnem teljesen elpusztult. Református gyülekezet 1566-tól 1680-ig működött a városban. A várost 1684-ben Lotharingiai Károly szabadította fel a török uralom alól. 1690-ben mintegy 6000 fős menekültcsoport érkezett Arsenije Carnojevics pátriárka vezetésével. A szerbek kiváltságai közé tartozott a szabad vallásgyakorlás, a bíróválasztás, az iskolaalapítás, a nyelvhasználat és a jelentős adókedvezmény. 1698-ban szerb kereskedők megalapították a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaságot. A szerbek a 18. század közepére virágzó polgárvárost hoztak létre.12
Újjászervezés és új jogok a 18–19. században
A bosnyák ferencesek 1705-ben fektették fel a születési anyakönyvet. A plébániát 1723-ban újjászervezték, ugyanebben az évben a kegyúr megalapította az első római katolikus iskolát a török idők után. 1773-ban a város a Zichyektől a koronára szállt vissza. A protestánsok csak 1781-től, a Türelmi rendelet bevezetése után alakíthattak gyülekezetet. A városi hivatalokban 1830-ban tértek át a magyar nyelv használatára is.12
Árvíz, filoxéra, gőzhajó és a Szent András Céh
Az 1838. március 13-i dunai árvíz elöntötte a város alacsonyabban fekvő részeit, 177 ház összedőlt. 1850 után sok szerb visszatért Szerbiába, helyükre német és szlovák telepesek érkeztek. 1872-ben Szentendre rendezett tanácsú várossá alakult. 1882-ben a filoxéra elpusztította a szőlőket, a helyükre néhány év alatt több tízezer gyümölcsfát telepítettek. 1886-ban a város megszerezte az örökváltságot, 1888-ban pedig a helyiérdekű vasút gőzvontatással, a Dunán a gőzhajó kezdett működni. 1930 és 1944 között a Szent András Céh fölpezsdítette a város szellemi életét. 1967-ben Szentendrét Pest megye kulturális központjává jelölték ki, és megkezdődtek a Szentendrei Teátrum előadásai. 1969-ben új művésztelep épült a Kálvária úton.12
Látnivalók
Keresztelő Szent János-plébániatemplom (Templomdomb)
Az első Szent András-templom 1150 körül épült és a tatárdúlásig állt. A Templomdombon álló mai plébániatemplom legrégebbi falszakasza 1241 és 1290 között készült, alaprajza és tornya 1300 és 1350 között alakult ki, gótikus déli kapuval. A falakat 1742 és 1751 között a mai magasságra emelték, a hajót beboltozták. A déli támpillér napórája egyetlen kőből készült, és a hazai csillagászati emlékek legrégibbjei közé tartozik. A szentély freskóit 1933 és 1938 között a Szentendrei Festők Társaságának öt alapító tagja festette.2
Szent Péter és Pál-templom (Ciprovácka)
A templomot a Ciprovácból menekült ortodox bolgárok és szerbek építették, 1796-ban szentelték fel. 1800. július 25-én a templom leégett, a harangok megolvadtak, de nemsokára újra felépült.2
Kalmárkereszt
A Fő téren álló Kalmárkeresztet 1763-ban a szerb kereskedők állították hálából, amiért a nagy pestisjárvány elkerülte Szentendrét.2
Czóbel Múzeum
Szentendrén a Czóbel Múzeum 1975 nyarán nyílt meg. A múzeum a Templom téren, az egykori római katolikus fiúiskola épületében kapott helyet.3
Érdekességek
- 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla, 375-ben Valentinianus császár járt Szentendrén.2
- A mai Pannónia telepen közel 100 síros longobárd temetőt tártak fel, a római kori Villa Rustica 52 helyiséges épületegyüttese pedig jelentős emlék.2
- A Keresztelő Szent János-templom főoltárának képét 1818-ban Schöfft József Károly festette, a mai orgonát 1911-ben a Rieger gyár építette.2
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Szentendrén is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.szentendren.comAjtó ajto.szentendren.comRedőny redony.szentendren.comSzúnyogháló szunyoghalo.szentendren.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: PreMentor Kft. – budapesti telephely. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (Katonáné Szentendrey Katalin) c3.hu/~mev/tartalom/98_1_2/szentendrey.htm
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/S/Szentendre.html
- Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság (Czóbel Múzeum) web.archive.org/web/2005if_/http://www.pmmi.hu/muzeumok…
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.